Deep Dive
A nagy fordulat: politika és üzleti tér
Tót Ákos június 2024-ben azt nyilatkozta a Közértéknek, hogy nem indítaná újra a Népszabadságot — azt gondolta, a históriája lezárult. De a világ megleugyezített körülötte. A NER szerkezete hónapok alatt foszlott szét, amit társadalomtudósként sem várt. Februárban, márciusban már Vető Balázsal podcastokat csináltak, amelyekben kétharmados nyereség mellett beszélgetett. A fordulat abban állt, hogy korábban szervezett üzleti energiák szabadultak fel. Az advertising piac — amit a NER korlátlan állami hirdetésekkel uralommal fogott — felszabadul. Ez a meghatározó: amikor a félelem és a piaci torzulás szűnik, normális versenyzés lehet. Ákos így fogalmazott: mindent kipróbáltak az elmúlt 16 évben és kudarc volt, de most úgy érzi, talán végre van tere az értékrendnek, amit képvisel. Balázs hozzátette: társadalomtudósként azt írta doktorijában, hogy az olvadási szakaszok ezekben a pillanatokban nyílnak meg — mindig az a kérdés, hogy az önmagára formálni tudó társadalomrész képes-e elővenni az irányítást.
Márka ereje egy évtized után
A közleményben azt állítják, hogy a Népszabadság a legismertebb magyar sajtómárka. Ákos arra mutat rá, hogy amikor a Mandiner szűnt meg, azonnal a Népszabadság kerül elő: mi lett vele? Ez a nyilvánosságban él. De az is igaz, hogy 2016-ban már előregedő olvasóközönség és online nehézségek jellemezték. Vető Balázs szerint azonban a független magyar média az utóbbi tíz évben tanulta meg, hogyan építi fel magát — lásd Partizán, Telex, 444, Direkt36. Ezek nem nagy kiadói háttérrel dolgoznak, hanem közösségi finanszírozást építek. Ezt a tudást kell átvennie az új Népszabadságnak. Ákos tisztázza: nem a 2016-os lapot folytatják, hanem egy 2026-os Népszabadságot indítanak most. A tartalmi stratégia visszahozza a harmadik oldal publicisztikáját, erős riportokat, vidéki tudósítói hálózatot — de modern formátumokkal: videó, podcastok, kérdezgetés helyett megértés. Nem trendi márka lesz, hanem méltó az örökséghez, de fiatalabb gondolkodók építik majd tovább.
Szerkesztőségi függetlenség: a kemény tárgyalások
A Népszabadság védjegyét nem a Mediaworks tartja, hanem a Népszabadság Egyesület — egy civil szervezet, amely az elmúlt 10 évben védte a márka integritását. Ákos szerint ennek az egyesületnek nagyon erős szerkesztőségi statútuma volt — még Bertelsmann sem tudta átvenni az irányítást. A nemrég kötött megállapodásban felbecsülhetetlen része a szerkesztőségi szabályzat: a tulajdonos nem szólhat bele tartalmi kérdésekbe, főszerkesztőre többségi szerkesztőségi jóváhagyás kell. Ez az oka, hogy Vető Balázs ezt mondta: egy nagyon előremutató megállapodásban mindkét fél elérte a célját. Az archívum azonban még a Mediaworks kezén van — ezt szeretnék majd megszerezni, de most arra koncentrálnak, hogy az október 8-ai indulás működőképes legyen. Mindez azt mutatja, hogy az egyesület nem engedte meg, hogy egy újabb kapitalista a márka nevét egyszerűen politikai vagy üzleti célokra hajthassa.
Üzleti modell: hirdetés, előfizetés, fizetőfal
A 24 plusz 12 hónapos üzleti terv arra alapul, hogy piaci versenyen működik a lap. Vető Balázs azt mondja: hirdetési bevételekből, tartalomból érkező bevételekből és előfizetésekből kell összeállnia a nyereségnek — nem egy befektetői szanaszét lobogó projekt, hanem tudatos stratégia mérföldkövekkel. Állami hirdetésekről: csak piaci versenyben fognak részt venni — ha torzulás van, elutasítják. Ákos hozzáteszi: annak idején ő maga mondta, hogy az újságnál fizetni kell, és ezt alapul veszi az üzleti terv. A fizetőfal online és a heti nyomtatott lap esetén is erről van szó. Az első heti szám 16 ezer példányban indul — piackutatás alapján ez az optimális, remélik, hogy a második héten a szűkös nyomdai kapacitás lesz az egyetlen probléma. Arról, hogy vajon megoldható-e ez az idő alatt: Ákos azt mondja, a másfél év alatt szerinte megoldható, mert már van nagy szerkesztőség (Népszava alapon), és jó újságírók. Csupán át kell állni a gondolkodásmódot napi lapból online-ra, a heti nyomtatottnak pedig más ritmusú gondolkodást igényel.
Finanszírozás és a napilap alvó álma
Vető Balázs nem akar konkrétan beszélni arról, hogy mekkora a befektetés vagy kinek mekkora a rész — közös megállapodás. De az üzleti terv alapján döntenünk kellett, hogy mekkora pénz kell egy működőképes laphoz. Négyen leültek, megnézték, hogy ezt tudják-e biztosítani — igen. Ákos azt szeretné, hogy egyszer napilap legyen újra, de tarthat tőle: az elmúlt 16 évben minden máshogy alakult, mint gondolta. Balázs reálisan beszél: nyomda kivásárlása nemcsak pénzügyi, hanem szakterület. De még nagyobb probléma: Magyarországon gyakorlatilag szűnt a napilap piac. A terjesztési infrastruktúra semmire sem működik — kinek érné meg naponta ezer pontjára szállítani? Egy olyan Excel-táblás üzleti terv, amit le tudna írni, nincs — és amit az Excel nem ad meg, az a valóságban végképp nem működik. Ákos azt megjegyzi: a Népszabadság ereje teljében egyszer ezt próbálta saját nyomdával és terjesztővel — csúfos kudarc volt.